Bemutatjuk a csíkszeredai Mikó-várkastélyt

Miről ismeri az átlagember Csíkszeredát? A somlyói búcsúról, a Csíki sörről, a jégkorongról és a Mikó-várról.

A külső vár kapuja, Fotó: Mayer Jácint

A történelmi Magyarország legkeletibb térsége a Keleti-Kárpátok havasai előterében, régi közigazgatási megnevezése szerinti Csíkszék, Csík vármegye. A név valószínűleg határt jelent, mely a Magyar Királyság területének valóban a keleti gyepű részét takarja. Központja Szereda, mely a hét közepén tartott vásáraitól örökölhette elnevezését.

A magyar államalapítás utáni első időszakából már vannak a katonaságnak nyomai. A környék emelkedőin állt Kisvár, Sóvár, Őrvár, valamint Harom-vár melyek az ország belsejébe tartó utak ellenőrzését szolgálták, és főleg kisebb alapterületű földsánc-kőfal erődítéseknek számítottak.

A várkastély bástyái, Fotó: László Gábor

Csíkszereda Izabella királyné 1558-ban kelt levelében szerepel először, mint mezőváros, melynek lakosait a török szultánnak fizetendő adó kivételével minden adó alól örökre felmentette. A város 1611-ben magánföldesúri függés alá kerül, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem az egyik udvari hívének, a székely főnemesnek, Hidvégi Mikó Ferencnek adományozza, és egyben egy erődített szállás megépítését is engedélyezi. Hidvégi Mikó Ferenc építteti a mai reneszánsz várkastélyt 1623 és 1631 között, melyet a korabeli főnemesség igényei szerint alakítanak ki, és elsősorban lakhelyként funkcionál. A főépületnek számító kastély majdnem szabályos négyzet alakú, 70 X 75 méteres alapterületű, sarkain négy ó-olasz bástyával, és az azokhoz tartozó tüzérségi kilövő állásokkal. Az erősségben kialakított tágas ablakokkal rendelkező szobák jól fűthető kályháikkal, díszes festéseikkel és faragott bútorzatukkal mind-mind Hidvégi Mikó pompaszeretetét és gazdagságát mutatták. 1661-ben Ali temesvári pasa végigpusztítja Székelyföldet, és a Mikó-várkastélyt is üszkös rommá változtatja. 1714-től kezdődően III. Károly király utasítására gróf Steinville császári hadmérnök és tábornok vezetésével a várat újjáépítik; a négyszögletes palotát egy külső védművel egészítik ki, ami teljes egészében földből és palánkból készült, sarkain egy-egy földbástyával, és szárazárokkal. A külső vár bejáratának védelmét egy kőből emelt felvonóhidas kaputorony látta el, mely napjainkban is látható. A továbbiakban császári laktanya, majd a székely gyalogezred vezérkarának székhelye és ugyan katonai feladata nem szűnik meg, de az 1848-1849-es szabadságharcban már nem játszik szerepet. Ma múzeumnak ad otthont.

A Csíki Székely Múzeum kiállításai között a vártörténet kapja a főszerepet. Megtekinthetők a korabeli fegyverek, a vár kútja, a konyha élete és az épület építéstörténete. A néprajzi tárlat a székely mesteremberek életét és a gazdasági élet tárgyait jeleníti meg, de itt található még a székely falusi építészetet bemutató szabadtéri gyűjtemény, melyet hét faház és tizenöt székelykapu alkot. A kültéri részek ma sajnos nem látogathatóak, így az albumban szereplő fényképek is egy régebbi megtekintés alkalmával készültek.

A csíksomlyói búcsú, Fotó: Mayer Jácint

Komoly hangsúlyt kap a térség népszerű eseményei között a csíksomlyói búcsú, mely a magyarság egyik legnagyobb lélekszámú rendezvényei közé tartozik, a jelenlegi magyar határtól sok száz kilométernyire. Minden pünkösdkor magyarok százezrei zarándokolnak el ide a világ minden tájékáról, hogy a somlyói nyeregben találkozhassanak, és együtt imádkozhassanak. A múzeum is kiemelten foglalkozik a somlyói ferencesek életével. Híres nyomdájuk értékes munkaeszközei, nyomtatványaik, imádságos – és liturgikus könyvek, a könyvkötészet mesterművei, és szakrális egyházi kincseik tekinthetők meg itt.

Az órás kaputorony, Fotó: Mayer Jácint

Csíkszereda történelmének román korszaka külön fejezetet kap a város történelmében. Hogyan szabta át a Nicolae Ceausescu kommunista pártfőtitkár látogatása a város eredeti arculatát modern szocialista településsé és mitől volt híres Románia szerte a város? A jégkorongtól! A székely hokisok a mai napig a román válogatott gerincét alkotják, a szocializmusban pedig az erdélyi magyar ellenállás és életképesség külön jelképe volt, amikor egy Szereda-Steua Bucuresti rangadó után magyar szurkolóktól volt hangosak Bukarest utcái.

A belső udvar, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniA marosvásárhelyi várban jártunk

A Csíki Székely Múzeum terei jól felhasználtak, a kiállítások színvonalasak, minden történelmi korszakot és területet lefednek, az intézmény látogatóbarát. A várkastély szépen felújított, és parkosított. A város a székelység egyik fontos központja, a Mikó-vár pedig ennek méltó jelképe.

Képgaléria